個人檔案ÉVA BLOGJÁN JÁRSZ-ÜDV LÁ...相片部落格清單更多 ![]() | 說明 |
|
7月19日 Blogbejegyzéseim-Igy kezdődött
Idézet Blogbejegyzéseim A mai napig nem tudom a választ mi okozta nála ezt a megmagyarázhatatlan ellenszenvét irántunk.Látván az előre menetelünket egyre irigyebb,kérkedőbb lett.Sokkal többet mutatott magáról mint ami a valóságban volt.Szemrebbenés nélkül hazudozott.Fárasztó volt az a sok nagyotmondás,megjátszás amit néha finoman megis jegyeztem.Ellentétben tudtam a dolgok valóságtartalmáról. Tudja hogy velem szembe ő nagyon kevés-én aki 4 gyerekkel járó összes feladatot ellátom,ha betegek éjszakákat virrasztok mellettük.A mi megélhetésünk a gyerekek élelmezése,iskolába-ovodába járatása sokszorosa az egy gyerekhez képest.Az állatok fenntartása kemény anyagi ráfordítást kiván de ez fedezi a szükségleteinket. Az én párom az iparban 3 műszakban dolgozik nem éppen kimagasló jövedelemért.De ennek ellenére nincs okom panaszra.Az hogy az én gyerekeim nem élnek luxusba ,nem halmozom el őket drága holmikkal amire nincs is igényük.De soha nem nélkülöztünk semmit.Nyilván hogy egy gyereknek többet megadhatnak én ezt sose vitattam .Ő viszont sokkal többet szeretne mint amire lehetősége van.Pláne ha csak heti pénze(neki a világ összes pénze kevés volna) van amiből gazdálkodhat a háztartásban a férj fizeti a ház rezsiköltségét,nagybevásárlásokat.Különböző holmik pótlását stb.Nálunk az én kezembe van az irányítás,jövedelmem van ,nem voltam kitartottja soha senkinek.Tanult tájékozott vagyok nem egy iskolázatlan buta liba. Tehát ebben rejlik az irigységének fő oka!!!A mi családunk egyszerű,a nagyszülők nem milliomosok mégis az unokákat ellátják mindennel ami tőlük telik akik örülnek mindennek amit kapnak. Náluk a férj részéről van anyagi vonzata a nagyszülőknek van hátterük amit nem költenek az unokájukra.pedig ő nagysága ezt szeretné.Vagyis a kislány által az első szülött fiát emelné a magasba. 7月2日 IDÉZETEK 2
A megelégedettség érzése a befejezett dolgokból származik, befejezetlen ügyeid pedig szétszórják az energiád. Törekedj lezárni mindent ami elkezdtél, és ez még inkább vonatkozik minden lezáratlan kommunikációra, érzésre, fájdalomra, legyen az két perces vagy tízezer éves. (Lucien del Mar)
Problémáink nagy része a folyamatos változás nem-elfogadásából ered. Amit egy perce gondoltál, éreztél, az nem a jelen, az már nem pontosan az, ami most van. Aki egy perce még taszított, azt talán most magadhoz öleled... Ezen igazság mély megértése és átélése határtalan szabadságot és megkönnyebbülést hozhat el neked!(Lucien del Mar) Mitõl kell nekünk megszabadulnunk, hogy valóban önmagunk lehessünk? Gyakran attól, hogy „túl sokat” teszünk. Ahelyett, hogy megkérdezzük önmagunktól, mit is tehetnénk még, nem inkább az a kérdés, hogy tehetnénk kevesebbet, hogy szabadok lehessünk arra, ami fontosabb? Az a kísértés érhet minket, hogy egyre többet és többet szeretnénk tenni, attól való félelmünkben, hogy sohasem teszünk eleget, vagy félünk „nemet” mondani, nehogy megbántsunk valakit. Vagy pedig mindent magunk szeretnénk megoldani és semmit sem bízunk másra. Mégsem arra vagyunk hivatva, hogy többet tegyünk, hanem hogy többek legyünk, jobban szeressünk.
Szeretsz gondolni? – én attól majdnem mindig szomorú leszek! (Fodor Ákos)
Az ember olyan lény, akinek meg se kottyan hét év várakozás, ha tudja, hogy ’Ráchel’ vár rá a hetediknek végén. Még újabb hét évre is telik. Ha viszont nincs fogalma, hogy hová is rohan, és minek, akkor azt sincs türelme kivárni, míg a közlekedési lámpa zöldre vált. (Acsel Éva)
Az ember olyan kíváncsi lény, hogy nincs az a reménytelen kötélhágcsó, amin föl ne mászna, hogy beleshessen egy ablakon, de ismerni nem akarjuk a másikat, azt már nem, mert annak kiszámíthatatlan következményei vannak. (Acsel Éva)
Mégiscsak van valami, amitõl változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel. Nem fognak visszasimulni a fülei, nem fog sokkal kevesebbet füllenteni és hencegni - csak egy kicsivel kevesebbet; egyszóval változni fog. (Acsel Éva)
Ha ablakunkon kihajolva várjuk emberünket, akkor kicsikét mégiscsak kicselezzük az idõt, mert egy pillanattal elõbb vehetjük észre. Hát még, ha az utcasarkán lessük, hogy jön-e már. De meddig mehetünk elébe egy életen át? (Acsel Éva)
A testi sértésekrõl készíthetõ látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésrõl, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belsõ vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember? (Acsel Éva)
A gonoszsággal szemben nem a jóság az ellenméreg, hanem az öröm. De utólag már nem hat – csak prevencióként, mint oltóanyag. (Acsel Éva)
Mégiscsak van valami, amitõl változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel.
Látni akarni kell, de ennyi sem elég, még el is kell viselni, amit látunk. (Acsel Éva)
Kiválasztottam a három, számomra legjelentõsebb igét: szeretni, szenvedni, tudni. Vajon léteznek-e egymás nélkül? (Acsel Éva)
Ülni egy kertben jó. Ha valaki ül mellettünk és fogjuk a kezét – az már sok a jóból. Csak azt nem tudom, hogy kinek. (Acsel Éva)
Mert vannak, akik azért nem tudnak boldogok lenni soha, mert nem mernek boldogokká lenni. Talán csak akkor boldogok, ha boldogtalanok lehetnek. (Gyökössy Endre)
Általában nem tudjuk, mi az, amit beteljesítettünk a létezésünkkel; nagyon meglepõdnénk, ha kiderülne, hogy amit értékesnek tartottunk, Isten elõtt nem sokat jelent, amit viszont bukásnak könyveltünk el, az valójában bõ termést hozott. (Roger testvér édesapja)
Az alvó ember mind jó ember, ami abból is látnivaló, hogy a jóisten a bibliában is leginkább álmukban beszélget az emberekkel (Móra Ferenc)
Aki nagy keresztet kap, nagy eséllyel fog üdvözülni.
Nem véletlenül születtél meg. A létezésnek szüksége van rád. Nélküled hiányozna valami a létezésbõl, ami pótolhatatlan. Gondolj erre, ha elveszítetted az önbizalmadat!
Isten csak fényt küld onnan fentrõl - itt lenn a földön lesz árnyékká. (Tompa Mária)
Minden képzeletet felülmúl, amit Isten életünk törött darabkáiból tud alkotni, ha teljesen rábízzuk azokat. (Pascal)
Isten mindent megtesz értünk, de semmit sem tesz meg helyettünk!
Az élet fontos útszakasz, mert itt van a próba!
Nem szeretném elõre látni a jövõt. Csupán a jelennel törõdök. Isten nem adott hatalmat a következõ pillanat felett. (Mahatma Gandhi)
Az Úr a csend barátja. A fák, a virágok, a fû csendben nõnek. Nézzetek a csillagokra, a Holdra, a Napra – milyen hangtalanul járják útjukat. (Teréz anya)
A lélek nem azáltal halad elõre, hogy gondolkodik, hanem azáltal, hogy szeret. Ha azt kérdezed tõlem, miképpen lehet a szeretetet megtapasztalni, azt felelem, el kell tökélned magad, hogy keményen dolgozol és megszenvedsz Istenért. S mindig ezt kell tenned, valahányszor csak alkalmad nyílik rá.
Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt. (Victor Hugo)
Nincs biztosabb jele annak, hogy az ember a választottak közé tartozik, mint ha azt látjuk, hogy istenfélõ, s ugyanakkor szükséget szenved és el van hagyatva ezen a világon. (Gonzága Szent Alajos)
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézõpont, nem a valóság.
Azon gondolkozol, hogy mi lett volna ha? Hogy mi lenne, ha? De mi VAN? (Szily Nóra)
Az ember akkor elégedett, amikor nem tud róla. (Sulamith Sparre)
Nincs olyan érték, amelyet társ nélkül birtokolni kellemes volna.(Seneca)
Kaktusznak lenni könnyû. Nyers erõvel ellökni magadtól mindenkit, vastag falakat felhúzni könnyû. De odaadni azt ami vagy, kinyílni a világra és megélni a saját teljességedet, vállalni azt, hogy rád taposhatnak... nos, ehhez kell az erõ.
Hányféle üvegfal létezik bennünk? És hánnyal kell megküzdenünk egy életen át? Hányszor veszíthetünk el valakit? És hányszor önmagunkat? (Tisza Kata)
A búzakalász, ami érett, fejét lehajtja. Minden, ami érett, fejét lehajtja. Ha peckesen áll, abból tudhatod, hogy üres, s hamar eltörik a szára." (Zurab Murvanidze)
Csak azt adhatjuk, amink van. Aki boldogtalan, nem adhat boldogságot, aki sikertelen, nem segíthet másokat sikerre. Elsõ kötelességünk: önmagunkon segíteni, hogy ne legyünk másoknak teher. Elõször tanulni, aztán tanítani! Elõször teremteni, aztán adni! Ez az élet vastörvénye.(Herbert N. Casson)
Nem az idõ hoz változást, csak a tettek. Ha nem csinálsz semmit minden ugyan úgy marad. (dr. House)
Szerintem, ti szárazföldi emberek sok idõt elvesztegettek a miértekkel. (Az óceánjáró zongorista címû filmbõl)
Inkább a kérdéseirõl, mintsem a válaszairól ítélj meg egy embert. (Voltaire)
Sokkal erõsebbek a szárnyaink, mint hinnénk. Csak nem merjük kitárni õket. Ezért aztán nem is merünk repülni. (Luise Rinser)
A remény tart életben minket, a reményeink tartanak életben minket, de a váratlan dolgok azok amik megváltoztatják az életünket.
A haladás legnagyobb gátja a szokás. (John Stuart Hill)
Életedet nem az határozza meg, hogy az mit hoz számodra, hanem az, hogy te hogyan állsz hozzá. (John Homer Miller)
Ha arra a pillanatra vársz, amikor minden kész, akkor soha nem fogsz semmit elkezdeni. (Ivan Turgenyev)
Türelem, Kivárás… Minden akkor következik be, amikor eljön az ideje. Az életet nem lehet siettetni, nem lehet szabott idõrendbe kényszeríteni, ahogy sokan szeretnék. El kell fogadnunk, ami az adott pillanatban adatik És ne követeljünk többet. (Brian Weiss)
Elvárni senkitõl nem lehet semmit. El kell fogadnunk az embereket olyannak, amilyenek… Egy ember van a világon, akitõl elvárhatunk dolgokat, s akit akár meg is változtathatunk… Mi magunk. S hogy kialakítsuk magunkat, az épp elég feladat egész életünkre. Ha ezt megtesszük, hatunk másokra is. Ha mindig a legtöbbet adod másoknak, elõbb-utóbb elkezded ezt vissza is kapni. (Sarah Garden)
Akinek hite van, képessé válik az élet egyes meglepetéseinek elfogadására. Ez nem jelenti azt, hogy erõtlenekké válunk az élet eseményei iránt. Mindössze annyit jelent, hogy nem riadunk vissza az ismeretlen dolgoktól és nem rettent vissza bennünket egy kis bizonytalanság. Azt jelenti, hogy elfogadjuk azt a gondolatot, hogy álmaink embere esetleg távolról sem hasonlít arra, akit addig elképzeltünk magunknak. A hit azt jelenti, hogy továbbra is hajlandók leszünk randevúzgatni, bármennyire bátortalanok és fusztráltak legyünk is, mert hiszünk abban, rá fogunk bukkanni az igaz(i)ra.(Laura Doyle)
Rettenetes, ha a reménytelenség megköti az ember tetteit, gondolkodását, életösztöneit. Ilyenkor nem futja másra az erejébõl, mint hogy egymás mellé teszi a lábait, ha egyáltalán útnak indul. De inkább a helyét keresi, mert hirtelen kiüresedett az élete, eltûnt, aminek - hol nagyobb, hol elgyengülõ akarattal - nekifeszült. Arra törekedett, hogy átrendezze az elmúlt évtizedeket. (Nagy István Attila : Utószó)
Kockáztatni annyit jelent, mint elengedni a régit anélkül, hogy már biztonságosan kapaszkodnánk az újban. Kockázat nélkül semmit sem kaphatunk meg, amiért érdemes élnünk és dolgoznunk. Kockázat nélkül nem lehet részünk õszinte szeretetben, senki sem tehet szert komoly befolyásra, hatalomra, senki sem vívhatja ki mások elismerését és tiszteletét. Amire valóban vágyunk az életben, csak úgy érhetõ el, ha hajlandók vagyunk kockáztatni.(David Viscott)
Ha letagadjuk az óhajainkat, akkor úgy akarjuk irányítani az érzéseinket, hogy ne kelljen csalódásoktól és megalázásoktól félnünk. Érzelmeink letagadásával pedig megakadályozhatjuk a szeretõ társ megtalálását. (Laura Doyle)
Ha azt szeretnéd, hogy a dolgok valóban megváltozzanak, más gondolatokra van szükséged. (Abraham Hicks)
Az ember dolga nem a konkoly és a búza szétválasztása. Nem az aratás és a válogatás, hanem a magvetés. Ha képesek vagyunk alkotni, ha tudunk hinni abban, hogy minden igazi érték megmarad, akkor gazdagabbá tudjuk tenni a magunk és környezetünk életét. (Székely János)
Aki az önmaga felé vivõ úton is eltéved, hogyan tudna eljutni valaki máshoz? (donnaq) A mennyország olyan ház, melyet itt lent építünk, és odaát lakunk majd benne. (Chiara Lubich)
Ne próbáljatok mások célkitûzéseihez alkalmazkodni, s ne várjátok senkitõl, hogy alkalmazkodjon a tiétekhez.(Alan Seale)
A pesszimizmus hangulat, az optimizmus akarat. (Reymont)
Más emberek egészen mások, mint mi,s nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk. (Molnár Ferenc)
Sohasem vagyunk sebezhetõbbek, mint amikor bízunk valakiben – de paradox módon, ha nem tudunk bízni, nem találhatunk sem szeretetet, sem boldogságot. (Walter Anderson)
Aki Istent szereti benned, úgy õriz meg, hogy elenged, aki csak önmagát szereti benned, úgy veszít el, hogy görcsösen ragaszkodik hozzád.
Aki barát szeret, de aki szeret, nem mindig barát.
Ne kívánd felebarátodnak ugyanazt, mint magadnak, mert lehet, hogy neki más az ízlése.
Menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is.
Vannak emberek, akiknek szükségük van a szavakra, hogy kifejezzék szívük vágyait imádságaikban. Vajon nem bölcsebb dolog e akkor élni a szavakkal, amikor magunkba vagyunk? Ha mások elõtt hangosan imádkozunk, nem kényszeríthetjük õket arra, hogy meghallgassák azt, amit egyedül Isten számára tartogatunk.
Tudatában vagy annak, hogy a világnak sosem volt nagyobb szüksége a szentekre, mint manapság? Szentnek lenni nem csupán néhány kiváltságos ember luxusa: egyszerû kötelesség számodra is. Az életszentség lényege: megtenni Isten akaratát, mosollyal az arcunkon.
Az önismeret alázatosan térdre kényszerít.
Olyan ima, amit nem hallgatnak meg, nem létezik.
Léteznek e csodák a földön? A megbocsátó szeretet az egyik legnagyobb csoda. Túl sokszor ragaszkodunk ahhoz, hogy úgy szeressük az embereket, ahogy mi akarunk szeretni, ahelyett, hogy úgy szeretnénk õket, ahogy szükségük lenne rá. (Joan D. Chittister) Túl sokszor ragaszkodunk ahhoz, hogy úgy szeressük az embereket, ahogy mi akarunk szeretni, ahelyett, hogy úgy szeretnénk õket, ahogy szükségük lenne rá. (Joan D. Chittister) |
|
|